A hatékony vízkészlet-gazdálkodás (mind minőségileg, mind mennyiségileg) az adatokon, információkon és szakmai megítélésen alapuló jó előrehaladó tervezésen és megvalósításon alapul. Alapvető fontosságú, hogy az egyes tagállamok gazdasági növekedése támogassa a vízkészletek tervezett fenntartható védelmét és felhasználását.
A vízügyi keretirányelv végrehajtása a jó szabályozási gyakorlaton múlik, hogy megfelelő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készüljenek, és a kapcsolódó intézkedési programokat időben és hatékonyan hajtsák végre. A vízügyi keretirányelv előírja a tagállamok számára, hogy vízkészleteikkel vízgyűjtő és víztest szinten gazdálkodjanak. Ez új gondolkodásmódot és munkamódszereket igényelhet az irányelv követelményeinek teljesítése érdekében.
Másrészt Európa-szerte különböző hulladékanyagokat, többek között komposztot, emésztőgombát és hamut juttatnak a földekre. Az egyik legjelentősebb mennyiség és környezeti hatás szempontjából a szennyvíziszap, a városi szennyvíztisztítás szilárd mellékterméke. A kezelt iszap bioszilárd anyagként is ismert, értékes szerves anyagokat és tápanyagokat tartalmaz, de olyan szennyező anyagokat is hordozhat, mint a vegyi anyagok, mikroműanyagok és kórokozók.
Megfelelő kezelés és kezelés esetén az iszap szerves trágyaként újrahasznosítható a mezőgazdasági területeken, támogatva a talaj egészségét és hozzájárulva a körforgásos gazdaság céljaihoz. Ezt a megközelítést számos országban, köztük az Egyesült Királyságban is fenntarthatónak tekintik. A hatékony szabályozás azonban elengedhetetlen a biztonságos alkalmazás biztosításához, az emberi és környezeti egészség védelméhez és a mezőgazdasági előnyök maximalizálásához.
A SWETE projekt (Safeguarding the Water Environment Throughout Europe) a szabályozási megközelítéseink közös megértésének kialakítására, szakértői hálózatok kiépítésére és a technikai ellenálló képesség fokozása érdekében közös erőforrások fejlesztésére összpontosított a vízkörnyezet területén (és különösen a vízügyi keretirányelv (WFD) végrehajtására). A SWETE projekt folytatásaként a Fenntartható földterítés projekt annak vizsgálatára összpontosít, hogy a talajok mennyire képesek befogadni a földterítési tevékenységekből származó szennyezőanyagokat.
2015: Kérdőívvel indított feltáró tanulmány annak felmérésére, hogy a tagállamok hogyan szabályozzák a pontforrásból származó kibocsátásokat a vízkeretirányelv alapján.
2016: A hálózatépítésre és a tudásmegosztásra összpontosított egy firenzei vízügyi konferencia és egy milánói alapozó workshop révén.
2017: Bathban (UK) és Aarhusban (DK) tartott workshopokon keresztül a szennyvízkibocsátás engedélyezésével és a trágyatárolási kapacitással foglalkozott.
2019: Kockázat alapú ellenőrzés a mezőgazdaságban, workshop Koppenhágában (2019).
2020: Hulladékanyagok és iszapok szárazföldi elterjedése a Cranfieldi Egyetemen tartott konferencián (2020)
2021: Az iszap újrafelhasználására és a talaj egészségére vonatkozó iszapkezelési gyakorlatokat gyűjtötték össze és hasonlították össze.
2022–2024: Az útmutatás és a legjobb gyakorlatok pontosítása érdekében utólagos felméréseket és szakértői megbeszéléseket végeztek.
A projektjelentések a jobb oldali Projekt eredmények menüben találhatók.
Újabb ciklus (2025–2027)
A Fenntartható földterületek terjesztése projekt következő ciklusa a SWETE’sikereire épül, és új és fejlődő kihívásokkal foglalkozik:
Fókuszterületek
- Az iszap kezelése mezőgazdasági felhasználás előtt
- Az iszaposztályozási módszerek harmonizálása
- Toxikus összetevők és környezeti kockázatok kezelése
- A közbizalom erősítése az átláthatóság révén
- A körforgásos gazdaság elveinek előmozdítása az EU szennyvíziszap irányelvének felülvizsgálatával összhangban
Planned Outputs
- Integrált jogalkotási útmutató a földterítésről és az iszapkezelésről
- Inspekciós útmutató a következetes és hatékony szabályozás támogatása érdekében