WMCE I. fázisú alprojekt - BAT következtetések a hulladékégetésről

Ez a tájékoztató dokumentum összefoglalja a rendelkezésre bocsátott forrásokból származó legfontosabb témákat, fontos gondolatokat és tényeket, amelyek a hulladékégetésre vonatkozó legjobb elérhető technikák (BAT) következtetések IMPEL-tagországokban történő végrehajtására összpontosítanak.

Az IMPEL-tagországokban a hulladékégetésre vonatkozó legjobb elérhető technikák (BAT) következtetések végrehajtására összpontosítanak.

Főbb megállapítások és témák:

A források rávilágítanak a 2019. évi hulladékégetésre vonatkozó BAT-következtetések IMPEL-tagországokban történő végrehajtásával kapcsolatos kihívásokra és eltérő megközelítésekre. Az egyik központi téma a meglévő engedélyekről az új, szigorúbb BAT-kibocsátási szintekhez (BAT-AEL) való átállás a 2024-es határidőig. A BAT-ok gyakorlati alkalmazása a kibocsátás-szabályozás, az energiahatékonyság és a körforgásos gazdaság elvei, különösen a fenékhamu tekintetében, szintén kiemelt témák.

1. A hulladékégetésre vonatkozó BAT-következtetések végrehajtása (felmérési jelentés alapján):

• Felmérés hatálya és módszertana: A felmérés célja az IMPEL-hálózaton belüli szakértők, engedélyek írói és ellenőrök tapasztalatai és ismeretei alapján a WI BAT-következtetések gyakorlati végrehajtásának megragadása volt. A válaszadókat arra kértük, hogy adjanak tájékoztatást a hulladékégető üzemekről, amelyekkel kapcsolatban állnak, az általános információktól kezdve a konkrét BAT-okig számos szempontot lefedve.
• Az engedélyek megújításának állapota: A válaszok jelentős része azt jelezte, hogy az új BATC-k beépítésére irányuló engedélymegújítási folyamatok "folyamatban" vagy "még nem kezdődött el" voltak a felmérés időpontjában. Ez aláhúzza a 2024-es határidő betartásának folyamatos kihívását.
• Kibocsátási határértékek (ELV) meghatározása: A felmérés azt mutatta, hogy az ELV-ket a BAT-AEL-tartomány felső határa felé hajlamosak meghatározni.
• A jelentés szerint, "Az ELV-k beállítására vonatkozó kérdésre a legtöbb válasz 'A felső határértéknél' volt."
• Ez a megközelítés többek között azzal magyarázható, hogy a BAT a meglévő üzemek esetében alkalmazható (figyelembe véve a helyhiányt, a költség-haszon elemzést), valamint hogy az IED (ipari kibocsátási irányelv) engedélyekben meghatározott ELV-k gyakran magasabbak, mint a BAT-AEL-ek.
• Ezzel szemben a válaszok kisebb százaléka jelezte, hogy az ELV-ket "középen" vagy "az alsó határon"
állapították meg.
• A normál üzemi körülményeken kívüli üzemállapotok (OTNOC): Az OTNOC-ok kezelése kritikus kérdés. A felmérés feltárta, hogy mi minősül OTNOC-nak, és hogy ezekben az időszakokban meghatározzák-e az ELV-ket.
• A leggyakrabban említett OTNOC-k közé tartozik "az üzem meghibásodása" és "a légventilátorok vagy az indukált huzatú ventilátorok meghibásodása"
.
• A válaszadók jelentős hányada (53%) jelezte, hogy "ELV-ket NEM állapítanak meg" az OTNOC során, míg mások (29%) az összes szennyező anyagra, egy kisebb csoport (18%) pedig néhány szennyező anyagra állapítanak meg ELV-ket.
• A jelentés megjegyzi, hogy "A BAT 5 felhívja a figyelmet arra, hogy az OTNOC monitoringot közvetlen kibocsátási mérésekkel (pl. a folyamatosan monitorozott szennyező anyagok esetében) vagy helyettesítő paraméterek monitorozásával kell elvégezni, ha ez egyenértékűnek vagy jobb tudományos minőségűnek bizonyul, mint a közvetlen kibocsátási mérések."
.
• Az OTNOC kezelési tervek formátuma a felmérés idején nem volt széles körben elérhető.
• NOx-csökkentés: SNCR (szelektív nem katalitikus redukció) és SCR (szelektív katalitikus redukció) voltak a leggyakrabban bejelentett NOx-csökkentési technikák.
• A jelentés szerint, "A legtöbbször alkalmazott NOx-csökkentési technika azt mutatta, hogy a legtöbb erőmű SNCR-t telepített; SNCR és SCR kombinációval egyik sem rendelkezett."
.
• Egy figyelemre méltó megállapítás, hogy "Sok üzem számára kihívást jelent majd a NOX BAT AEL elérése". és hogy "az SNCR nem tudja elérni a BAT-AEL-tartomány középső szintjét." Ez azt sugallja, hogy a szigorúbb határértékek betartásához lehetséges jövőbeli fejlesztésekre lehet szükség.
• Savas gázok csökkentése: A száraz szorbens befecskendezés volt a leggyakrabban alkalmazott technika. A jelentés megemlíti előnyeit (nincs vízfogyasztás, kevesebb szennyvíz), de azt is megjegyzi, hogy "nem lehet optimális a legalacsonyabb határértékek eléréséhez. A szigorúbb határértékek (például higany) esetében a nedves mosók felé történő lehetséges elmozdulást is kiemelik.
• Folyamatos nyomon követés (dioxinok és higany): A felmérés eltéréseket tárt fel a dioxinok (PCDD/F) és a higany folyamatos nyomon követésének végrehajtásában.
• A dioxinok esetében a folyamatos nyomon követéssel rendelkező üzemek aránya "Már alkalmazzák" (37%) megegyezett a "Nem alkalmazzák és 2023-ig nem is írják elő."
• A higany esetében nagyobb arányban voltak azok, akik "2023-ban fogják előírni" (47%), mint azok "Már alkalmazzák" (37%)
.
• A hosszú távú mintavételezés elmaradásának indoklása gyakran a "bizonyítottan alacsony és stabil tartalomra"
összpontosított.
• A jelentés megjegyzi, hogy a BAT 30 (dioxinok) és a BAT 31 (higany) alkalmazása a legtöbb esetben "folyamatos kihívást" jelent a legtöbb esetben jelentős százalékban jelentették, hogy "nem telepítettek sem előírt"folyamatos rendszereket.
• Energiahatékonyság (BAT AEEL): Az energiahatékonyságot a hulladékégetés "valódi kihívásként" azonosították. Míg a válaszadók nagy százaléka kötelezőnek tartotta a BAT AEEL-t (63%), egy jelentős részük nem (37%).
• A jelentés megjegyzi, hogy a BAT AEEL "megközelítése a BAT AEEL (amelyet az IED rendelkezései kifejezetten kötelezőnek tekintenek) és a társított energiahatékonysági szintek közötti különbségen alapul, amelyek elérendő célnak tekinthetők."
.
• A BAT 19 (hővisszanyerő kazán) és a BAT 20 (az energiahatékonyság növelése) alkalmazását vizsgálták.
• Eltérések: A válaszok kis százaléka jelezte, hogy engedélyezték az eltéréseket, elsősorban a levegőbe történő kibocsátások tekintetében. Néhány esetben konkrét részleteket közöltek a szennyező anyagokra és az engedélyezett határértékekre vonatkozóan.
• Körforgás: A körforgásos gazdaság elvei a vízfelhasználás/szennyvíztermelés csökkentésére, valamint a salak és a fenékhamu kezelésére/újrahasznosítására irányuló intézkedéseken keresztül valósulnak meg.
• A száraz ülepítő rendszerek széleskörű használata hozzájárul a szennyvíztermelés csökkentéséhez.
• A salak és a fenékhamu kezelése és újrahasznosítása túlnyomórészt a telephelyen kívül történik. Az általános gyakorlatok közé tartozik a fémek visszanyerése, a másodlagos aggregátumok előállítása, a cementégetőkemencékben történő értéknövelés vagy a hulladéklerakóba helyezés.

2. A helyszíni látogatás megállapításai (a helyszíni látogatási jelentés alapján):

• Veolia SELCHP (Municipal WI): Hulladékátvétel: A szemrevételezés, a szállítások mérlegelése szabványos volt. A radioaktivitás kimutatását megjegyezték, mint nem gyakorolták, amit az Egyesült Királyság'radioaktív forrásokra vonatkozó szabályozási rendszere indokolt.
• Műveletek: A hulladékban lévő dinitrogén-oxidos palackok kezelése kihívásként került kiemelésre, ami a kemence károsodását okozta. Megjegyezték a hulladékok égetés előtti összekeverését és keverését.
• Energiahasznosítás: Jelentős villamosenergia-termelést és a távfűtési hálózatba történő hőkivezetést figyeltek meg. A távfűtési hálózat bővítésére vonatkozó tervek tovább illusztrálják az energiahatékonyságra való összpontosítást.
• Porkibocsátás: Az IBA-t vízben oltják és az épületen belül tárolják, így minimalizálva a porveszélyt.
• Szennyvízkezelés: Figyelemre méltó, hogy az égetőműben nincs szennyvíztisztító telep, mivel a folyamatból származó összes vizet újra felhasználják az IBA oltási folyamatában."
.
• A hamu kezelése: A hamut TOC (teljes szerves szén-dioxid-kibocsátás) szempontjából mintavételezik. Az oltás után a vasfémeket a helyszínen visszanyerik, a hamut pedig a telephelyen kívülre küldik további fémhasznosításra és építőipari aggregátumok gyártására.
• Füstgáztisztítás: Zsákos szűrő, félig nedves abszorber és SNCR voltak a bevezetett tisztítórendszerek.
• Monitorozás: A valós idejű kibocsátási szintek a vezérlőteremben jelennek meg.
• Folyamatos nyomon követés (brit megközelítés): Az Egyesült Királyság rugalmas megközelítést alkalmaz, amely lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy "ne kelljen folyamatos nyomon követést végezniük, ha bizonyítani tudják, hogy dioxinkibocsátásuk mindig az időszakos ellenőrzési határérték alatt van, és higanykibocsátásuk 10 µg/m3 alatt van." Ez ellentétben áll a sok más uniós országban kötelező folyamatos nyomon követéssel.
• A közvélemény megítélése: A WI továbbra is ellentmondásos az Egyesült Királyságban és Európában, bár az éghajlatváltozás szempontjából jobb megoldásnak tartják, mint a hulladéklerakó.
• Az engedélyeknek való megfelelés: A hulladékégető engedélyét átfogónak és részletesnek minősítették, amely tartalmazza a BAT-ot.
• Day Group IBA kezelőüzem: IBA forrás: A SELCHP üzemből származó fenékhamut dolgozza fel.
• Porszabályozás: Jó porszabályozó rendszereket figyeltek meg, beleértve a fedett szállítószalagokat és a vízpermetezést, valamint a hamu megfelelő nedvességtartalmának biztosítását.
• A fémek visszanyerése: Az üzemben szűrést, szitálást, zúzást, aeraulikus szétválasztást, mágneses szétválasztást (vasfémek) és örvényáramú szétválasztást (nem vasfémek) alkalmaznak. A közelmúltban további örvényáramú szeparációba történő beruházás gazdaságilag előnyösnek bizonyult.
• Az érlelés és mosás: Érlelési eljárásokat (karbonizálás, lecsapolás, oxidáció) alkalmaznak, gyakran nedvesítéssel a nedvesség optimalizálása és a por megakadályozása érdekében. A mosást az oldható anyagok kioldhatóságának csökkentésére használják.
• Hulladékvégi státusz: Megvitatták annak lehetőségét, hogy a kezelt aggregátum az Egyesült Királyságban hulladékvégi státuszt érjen el.
• Körforgásos gazdaság: Az üzem hozzájárul a körforgásos gazdasághoz a fémek visszanyerésével és az IBA-ból újrahasznosított aggregátumok előállításával.

3. Kihívások és javaslatok:

Mindkét forrás kiemeli a kritikus pontokat és javaslatokat a jövőbeli munkához:

• Kritikus pontok a BATC megvalósításában:Az OTNOC irányítási tervek egyértelműsége és végrehajtása.
• Az üzemeltetők által szolgáltatott energiahatékonysági adatok megbízhatóságának ellenőrzése.
• A "bizonyítottan alacsony és stabil Hg-tartalom értékelésére szolgáló eszközök kifejlesztése."
• A fenékhamuk és salakok hatékony megoldásainak megtalálása.
• Az IED és a BAT közötti ellentmondások/különbségek kezelése.
• Javasolt gyakorlati eszközök:Sablonok az OTNOC kezelési tervekhez.
• Szervezetek önellenőrzési tervei.
• Ellenőrzési listák az ellenőrök számára.
• Beszámolók az egységes BAT elfogadásáról és értelmezéséről az engedélyekben.

Általános következtetések:

A 2019. évi hulladékégetésre vonatkozó BAT-következtetések végrehajtása összetett helyzetet mutat az IMPEL-tagországokban. Miközben előrelépés tapasztalható, különösen az olyan területeken, mint az energia-visszanyerés és a körkörösség, továbbra is kihívást jelent a meglévő üzemek teljes körű összehangolása az új BAT-AEL-ekkel a 2024-es határidőig. Az engedélyezési megközelítésekben és a dioxinok és a higany folyamatos ellenőrzésének végrehajtásában mutatkozó eltérések rávilágítanak a további harmonizáció és iránymutatás-fejlesztés területeire.

A helyszíni látogatások értékes gyakorlati betekintést nyújtottak az elérhető legjobb technikák valós körülmények közötti alkalmazásába, bemutatva mind a sikeres megvalósításokat (pl. szennyvíz újrafelhasználása a SELCHP-nél, hatékony fémvisszanyerés a Day Groupnál), mind a folyamatban lévő kihívásokat (pl. NOx-csökkentés a régebbi üzemekben, problémás hulladék kezelése). Az Egyesült Királyság folyamatos nyomon követésre vonatkozó, a bizonyítottan alacsony kibocsátásokon alapuló megközelítése más szemszögből közelíti meg a máshol kötelezően előírt követelményeket.

A meghatározott kritikus pontok és a javasolt gyakorlati eszközök hangsúlyozzák az IMPEL-hálózaton belüli folyamatos együttműködés és tudáscsere szükségességét annak érdekében, hogy az ellenőrök és az engedélyek kiírói támogatást kapjanak a WI BAT-következtetések hatékony és következetes végrehajtásához. A projektnek az önellenőrzési követelményekre és a gyakorlati eszközök kidolgozására való összpontosítása döntő fontosságú e kihívások kezelésében.

Következő lépések:

• A felmérés adatainak további elemzése az útmutatást igénylő konkrét területek azonosítása érdekében.
• A felmérésben részt vevők javaslatai alapján gyakorlati eszközök kidolgozása.
• Munkaértekezletek és tudáscsere-rendezvények szervezése a legjobb gyakorlatok megosztása és a végrehajtási kihívások kezelése érdekében.
• A helyszíni látogatásokból származó meglátások figyelembe vétele az útmutatók kidolgozásának tájékoztatására, különösen az OTNOC-menedzsment, a folyamatos nyomon követési megközelítések és az IBA körforgásos gazdasági szempontjai tekintetében.

Ez a briefing dokumentum összefoglalja az IMPEL-jelentésben bemutatott legfontosabb témákat, ötleteket és tényeket, amelyek az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED) szerinti, a hulladékégetésre vonatkozó legjobb elérhető technikákra (BAT) vonatkozó következtetések gyakorlati eszközeiről szólnak. Rávilágít a szabályozók előtt álló kihívásokra és az ezek kezelésére kifejlesztett eszközökre.

Főbb témák:

• A gyakorlati útmutatás szükségessége: A jelentés hangsúlyozza, hogy széles körben szükség van gyakorlati útmutatásra az engedélyek kiírói és az ellenőrök számára a hulladékégetésre vonatkozó BAT-következtetések hatékony végrehajtása érdekében. E következtetéseknek az IED-engedélyekben való alkalmazása jelentős kihívást jelent a szabályozók számára.
• gyakorlati eszközök kidolgozása: Az IMPEL hulladékégetési alcsoport két kulcsfontosságú gyakorlati eszközt dolgozott ki: egy önellenőrzési tervet (a hozzá tartozó jelentéssablonnal) és egy ellenőrző listát az ellenőrök számára. Ezen eszközök célja, hogy segítsék a szabályozókat a felügyeleti rendelkezések meghatározásában és a BAT végrehajtására összpontosító ellenőrzésekre való felkészülésben.
• Szabványosítás és adatgyűjtés: A jelentés részletes sablonok biztosításával és a vonatkozó EN- és ISO-szabványokra való hivatkozással elősegíti a nyomon követés és a jelentéstétel szabványosítását. Az önellenőrzési jelentés célja az üzemeltetői adatok szintetizálása a különböző WI-üzemek közötti könnyű összehasonlítás érdekében.
• A környezetirányítási rendszerek (KER) jelentősége: A jelentés kiemeli, hogy a megbízható KER az üzemeltetőnek a felügyeleti terv követelményeinek való megfelelés előfeltétele. Ennek az EMS-nek tartalmaznia kell a nyomon követésre, a kibocsátás-kezelésre, a hulladékáram-kezelésre, a maradékanyag-kezelésre és a meg nem felelések értékelésére vonatkozó programokat.
• BAT végrehajtási fókusz: A kifejlesztett eszközök és az ellenőrök ellenőrzési listája közvetlenül a WI BAT következtetésein alapul, és a környezeti teljesítmény különböző szempontjaira terjed ki, beleértve a nyomon követést, az általános teljesítményt, az energiahatékonyságot, a levegőbe és a vízbe történő kibocsátást, az anyaghatékonyságot és a zajt.
.

A legfontosabb ötletek és tények:

• IMPEL's szerepe:  Az IMPEL (Európai Uniós Hálózat a Környezetvédelmi Jog Végrehajtásáért és Végrehajtásáért) egy nemzetközi nonprofit szövetség, amely megkönnyíti a környezetvédelmi hatóságok közötti együttműködést és cserét a környezetvédelmi jogszabályok hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében. Az IMPEL'szakértelme kulcsfontosságú az olyan összetett jogszabályok, mint az IED és a BAT-következtetések végrehajtásához szükséges gyakorlati eszközök kidolgozásában. A jelentés megjegyzi, hogy az IMPEL "az Európai Unió (EU) tagállamai környezetvédelmi hatóságainak és más európai hatóságoknak nemzetközi, nem szakmai szövetsége.... A hálózat célja, hogy megteremtse a szükséges lendületet az Európai Közösségben ahhoz, hogy előrelépést érjen el a környezetvédelmi jogszabályok hatékonyabb alkalmazásának biztosítása terén."
• Célközönség: A gyakorlati eszközök kifejezetten "ellenőrök és engedélyek írói" számára készültek, hogy segítsék őket "a BATc szerinti felügyeleti rendelkezések megállapításában és a BAT megfelelő végrehajtására összpontosító ellenőrzés előkészítő szakaszában."
• Az eszközök felépítése: Önellenőrzési terv: Ez a dokumentum iránymutatást nyújt az üzemeltetők számára, felvázolva, hogy "mit kell tennie az üzemeltetőnek" a WI BAT vagy az engedélyben foglalt rendelkezések alapján a különböző paraméterek, például az üzeminformációk, a beérkező hulladék, az energia, a nyersanyagok, a vízfelhasználás, a levegőbe és a vízbe történő kibocsátások, a hulladékgazdálkodás és a zaj tekintetében.
• Self-Monitoring Report: Ez egy sablonként szolgál, amely "szintetizálja az üzemeltető által a ‘referenciaév’ során a BATc és az engedélyezési előírásoknak megfelelően gyűjtött összes adatot." Adatlap formátumot használ a monitoring terv elemeinek megfelelő táblázatokkal, megkönnyítve az adatok benyújtását és összehasonlítását.
• Ellenőrzési lista az ellenőrök számára: Ez a dokumentum iránymutatást nyújt az ellenőrök számára, felsorolva az egyes elemek esetében ellenőrizendő speciális BAT-következtetéseket. Tartalmaz egy testreszabható helyszíni ellenőrzési sablont.
• Előzetes feltételek az üzemeltetők számára: Az üzemeltetőknek olyan EMS-t kell bevezetniük, amely olyan kulcsfontosságú elemeket tartalmaz, mint:
• Egy monitoring és mérési program.
• Folyamatos kibocsátásmérő rendszer (CEMS) kezelési kézikönyvet.
• Hulladékáram-kezelés.
• Egy maradékanyag-kezelési terv.

• A meg nem felelések értékelése és kijavítása. Az EMS egy "belső dokumentum, amely leírja a műveleteket" az adatgyűjtés, a megfigyelési kampányok és a minták kezelése/elemzése tekintetében.
• Az üzemeltető felelőssége: Az üzem üzemeltetője végső soron felelős a felügyeleti terv rendelkezéseinek végrehajtásáért, még akkor is, ha külső felek végzik a felügyeleti tevékenységeket.
• Az ellenőr előzetes tevékenységei: A helyszíni ellenőrzést megelőzően az ellenőröknek alapvető fontosságú előzetes tevékenységeket kell végezniük:
• Az engedély elemzése, különösen a "testre szabott engedélyek."
• Az üzemeltető's EMS áttekintése, beleértve a hulladékáram-kezelést, a CEMS kézikönyvet és a korrekciós intézkedéseket.
• Az üzem kritikus pontjainak azonosítása. Ezek a lépések "fokozzák az ellenőrzés hatékonyságát és fókuszát."
• A részletes felügyeleti paraméterek: A jelentés részletes táblázatokat tartalmaz a levegőbe történő kibocsátások, a vízkibocsátások és a maradékanyagok tekintetében ellenőrizendő paraméterek felvázolásával, valamint a javasolt gyakoriságokkal és szabványokkal együtt. A 8. táblázat például a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó paramétereket sorolja fel, beleértve a CO, CO2, NH3, TOC, NOX, N2O, SOX, HCl, HF, por, fémek (Sb, As, Tl, Cd, Cr, Cu, Ni, Pb, Co, Se, Sn, Zn, V, Mn), dioxinok/Furánok (PCDD/F), PAH-ok, PCB-k és higany (Hg). A 13. táblázat ugyanezt teszi a vízkibocsátásokra vonatkozóan.
• BAT végrehajtási ellenőrzőlista szakaszai: A felügyelői ellenőrzőlista a BAT következtetések köré épül, és a kulcsfontosságú területekre terjed ki: Környezetirányítási rendszerek (BAT 1), Monitoring (BAT 2-8), Általános környezeti és égési teljesítmény (BAT 9-18), Energiahatékonyság (BAT 19-20), Levegőbe történő kibocsátások (BAT 21- 31), Vízbe történő kibocsátások (BAT 32-34), Anyaghatékonyság (BAT 35-36) és Zaj (BAT 37).
.
• Nem-megfelelőségi jelentés: A jelentés kifejezetten kimondja, hogy "A nem-megfelelőségek és a nem-megfelelőséggel kapcsolatos egyéb közlemények nem tartoznak e dokumentum hatálya alá. Az üzemeltetőknek külön értesíteniük kell a hatóságokat, ha ilyen problémák merülnek fel." Az önellenőrzési jelentés sablonja azonban tartalmaz olyan részeket, amelyekben a "jogsértések száma vagy %-a" rögzíthető a folyamatos levegő- és vízkibocsátások esetében, valamint egy "A jogsértések táblázata" a részletek, például a dátum, a mért koncentráció és a megtett intézkedések dokumentálására.
.

Következtetés:

A "BATc a hulladékégetésről: gyakorlati eszközök" című IMPEL-jelentés rávilágít az IED'-nek a hulladékégetésre vonatkozó BAT-következtetései végrehajtásának kihívásaira. A jelentés konkrét, gyakorlati eszközök – egy önellenőrzési terv/jelentés és egy felügyelői ellenőrző lista – biztosításával foglalkozik, hogy segítse a szabályozókat és az üzemeltetőket. Ezek az eszközök hangsúlyt fektetnek a szabványosított nyomon követésre, az átfogó adatgyűjtésre és a hulladékégető üzemek különböző környezetvédelmi szempontjainak a konkrét BAT-ok végrehajtásának ellenőrzésére. A jelentés hangsúlyozza a hatékony EMS fontosságát, amely a sikeres nyomon követés és megfelelés alapja.