A környezeti konfliktusok megoldása a szomszédsági párbeszéddel

Projekt leírása és céljai

A projekt négy szakaszból áll, amelyek 2005 és 2010 között zajlottak.

A szomszédsági párbeszédek a bizalom kiépítésével, a mindenki számára előnyös megoldások keresésével és a fenntartható jó szomszédsági kapcsolatok megteremtésével hatékonyan és eredményesen megelőzik, kezelik és megoldják a konfliktusokat. Céljuk az információk nyílt megosztása, ajánlások kidolgozása a vállalat számára, sőt néha még együttműködés és tárgyalás is, hogy megegyezzenek a megoldásról.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a szisztematikus kommunikációs megközelítés olyan eredményekhez vezet, amelyek javíthatják a környezeti helyzetet, és gyakran jobb környezeti teljesítményt eredményeznek a telephelyen, mint amit a jogszabályok előírhatnak. Természetesen a párbeszédeknek és eredményeiknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, és csak kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a hatóságok és a jogszabályok szokásos feladatait.

I. szakasz

A projekt középpontjában a már létező, szomszédsági panaszokkal küzdő helyszínek álltak, ahol a párbeszéd folyamatát önkéntes eszközként használták a konfliktus megoldásának megkísérlésére. A szomszédsági panaszok és konfliktusok gyakran fordulnak elő olyan telephelyek közelében, mint az ipari termelő létesítmények, hulladékkezelő telephelyek és kőbányák, a kibocsátások vagy a potenciális veszélyek, beleértve az egészségügyi kockázatokat is, miatt. A lakott területek közelében épült vagy lakott területekkel körülvett telephelyek különösen érintettek. A konfliktusok középpontjában a szagok, a zaj, a légszennyezés, a balesetek, a működési zavarok vagy az új engedélyezési feltételek és eljárások miatti aggodalmak állhatnak.

II. fázis – Az eszköztár

A projekt középpontjában a hatóságok és a vállalatok számára egy eszköztár kidolgozása állt, amely a szomszédsági párbeszéd kialakításának módjáról szól. Az eszköztár részletes információkat tartalmaz arról, hogy mikor, miért és hogyan lehet a szomszédsági párbeszédet alkalmazni. Választ ad a kulcskérdésekre, például az alkalmazási területekre vagy az alapelvekre, és hat lépéssel támogatja az olvasót abban, hogy hogyan hozzon létre szomszédsági párbeszédet. Felvázolja a lehetőségeket, és támogatást nyújt az összes párbeszédpartner meggyőzéséhez – ugyanakkor azonban a kockázatokat, a határokat és a nehézségek leküzdésének módját is ismerteti. Azt is jelzi, hogy mikor jobb, ha nem alkalmazzuk a párbeszédet, és a hagyományos eszközökre támaszkodunk egy terület szabályozásában, például a jelentős egészségügyi és környezeti kockázatok megelőzése érdekében.

III. fázis – Önértékelés

A III. fázis fő célja az volt, hogy a hatóságok és a vállalatok számára iránymutatást dolgozzon ki a szomszédsági párbeszédek értékelésére és a munkaterhelés becslésére vonatkozóan.

IV. fázis – Lépésről lépésre útmutató

A projekt ezen utolsó szakaszának középpontjában a szomszédsági párbeszédek mint a környezeti konfliktusok megoldásának eszközeinek használatának előmozdítása állt, a “Eszköztár” és a “Önértékelési útmutató” alapján készült tömör, lépésről-lépésre történő útmutatások kidolgozásával és azok éles eseteken történő tesztelésével.

A projekt fő eredménye a PowerPoint prezentáció “A szomszédsági párbeszéd egy eszköz a vállalatok és szomszédaik közötti konfliktusok megelőzésére és megoldására – eljárások – lépések – értékelés”.

Kapcsolódó fájlok/információk

• Brosúra ‘Szomszédsági párbeszéd (2005)