Végrehajtási intézkedések I - III

Projekt leírása és céljai

A hulladékszállítási rendelet (1013/2006/EK) előírja a tagállamok számára a hulladékszállítások ellenőrzését és az egymással való együttműködést.

A Végrehajtási intézkedések projekt-sorozatot a következő okokból hozták létre:

• Egyes tagállamok kifejezték, hogy szükségük van egy formalizált projektkeretre, hogy ezt integrálni tudják a saját országukban végzett végrehajtási ellenőrzésekkel;
• A nemzetközi együttműködés elengedhetetlen a nemzetközi környezeti problémák kezeléséhez; és
• A helyszíni végrehajtók hálózatát fenn kell tartani és ki kell terjeszteni valamennyi tagállamra
.

A projekt céljai a következők:

1. Az ellenőrzések megfelelő szintjének elérése valamennyi tagállamban, valamint a végrehajtás egységes szintjének elérése az EU valamennyi kilépési pontján;
2. A rakodási helyeken végzett helyszíni ellenőrzések előmozdítása és a bölcsőtől a sírig tartó ellenőrzés megközelítésének ösztönzése az illegális szállítmányok minimalizálása érdekében;
3. A hulladékok rendeltetési helyének és az Európán belüli vagy kívüli rendeltetési helyükön történő kezelésének ellenőrzése;
4. Egy könnyen hozzáférhető európai végrehajtási projekt biztosítása valamennyi tagállam számára, és együttműködésre ösztönzésük ösztönzése;
5. Az illegális hulladékszállítások felderítése és a jövőbeni szállításoktól való elrettentés hatékony kommunikáció és iránymutatás révén;
6. az illegális szállítás után a visszavételi eljárások megkönnyítése;
7. A frontvonalbeli ellenőrök hálózatának, az ellenőrzési módszereknek, az információ- és tudáscserének fenntartása és fejlesztése; és
8. megmutatni, hogy a tagállamok komolyan veszik a WSR végrehajtását.

Főbb tevékenységek:

A tevékenységek közé tartozott a különböző végrehajtási intézkedések végrehajtása, a tudáscsere és a kapacitásépítés, valamint a meglévő eszközök frissítése. A végrehajtási intézkedések közé tartoztak a közúti, kikötői és vállalati ellenőrzések, a kommunikációs és kapacitásépítési tevékenységek pedig az ellenőrök cseréjére, a basecamp online adatmegosztásra, esettanulmányokra, webináriumokra, a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos találkozókra és egy online felmérésre terjedtek ki.

Eredmények és ajánlások 2012-2013

Az 1. évben összesen 9335 adminisztratív és 6964 fizikai szállítási ellenőrzést végeztek. Ezen ellenőrzések 21,4%-át a hulladékszállítások tették ki, amelyek 28,5%-a (424) sértette a hulladékszállítási rendeletet (WSR). Ugyanebben az időszakban 225 vállalati ellenőrzésre került sor, amelyek közül 184 hulladékkal kapcsolatos volt, és 42 esetben állapítottak meg jogsértést.

A 2. év során összesen 2555 adminisztratív és 3560 fizikai szállítási ellenőrzést végeztek. A hulladékszállítások aránya 27,4% volt (1673), és ezek közül a hulladékkal kapcsolatos szállítási ellenőrzésekből összesen 587 (35%) sértette meg a hulladékszállítási előírásokat. Ugyanebben az időszakban 210 vállalati ellenőrzésre került sor, amelyből 170 hulladékkal kapcsolatos volt, és 58 jogsértést tártak fel.

A szállítási és a vállalati ellenőrzéseket összevonva a hulladékszállítással kapcsolatos jogsértések szintje az 1. évi 28%-ról a 2. évre 35%-ra emelkedett.

A szállítási jogsértések során leggyakrabban észlelt hulladékáramok a ‘vegyes települési hulladék’ és a ‘száraz újrahasznosítható’ hulladékok voltak. A vállalati ellenőrzések esetében az összes jogsértés 36%-át az elektromos hulladékok tették ki. Úgy tűnik, hogy a legtöbb illegális szállítás EU-n belüli szállítás. A Kínába és Hongkongba irányuló szállítások azonban a leggyakoribb OECD-n kívüli rendeltetési helyek. A más hatóságokkal (pl. rendőrség és vámhatóság) való együttműködés szintje továbbra is magas. Ez lehet az egyik legfontosabb tényező, amely a hulladékellenőrzés felderítési szintjét és a jogsértések arányát növeli.

A projekt eredményei azt mutatják, hogy a környezetvédelmi szabályozók jelentős előrelépést értek el. Ezt a legtöbb európai ország magas szintű aktív részvételével, a végrehajtási intézkedések összehangolásával, a sikeres tisztviselőcsereprogramokkal és a bevált gyakorlatok terjesztésével sikerült elérni.

Az a tény, hogy nem minden EU-tagállam vesz részt és nem cserél információt, valamint a jogsértések magas aránya azonban azt is mutatja, hogy még jelentős erőfeszítésekre van szükség a jobb végrehajtás felé való elmozduláshoz, hogy lezárják a Közösségből való (pl. kikötői átugrással történő) menekülési útvonalakat. A fizikai ellenőrzéseket ki lehetne terjeszteni több határra és kikötőre, és tovább lehetne erősíteni a regionális együttműködést. Az IMPEL ezt a munkát egy nyomon követési projekt keretében folytatja, hogy segítse az európai országokat az illegális hulladékszállítások elleni küzdelemben.