Az EU COM közleménye megjegyzi, hogy bár az energiahatékonysági irányelv a "szennyező fizet" elvén alapul, az EU környezetvédelmi politikájának mind a négy alapelve alkalmazható és releváns a környezeti kár fogalmának megértése és értelmezése szempontjából. A "szennyező fizet" elv mellett a megelőzés és a környezeti károk elsődlegesen a forrásnál történő felszámolásának elve, az elővigyázatosság elve és az arányosság elve is érvényesül. Ezeket az elveket szem előtt kell tartani a környezeti kár (vagy annak közvetlen veszélye) nyomainak és bizonyítékainak, valamint az ilyen környezeti kár (és annak közvetlen veszélye) küszöbértékének eléréséhez szükséges bizonyítási tehernek a mérlegelésekor.
Az EU COM közleménye számos új kifejezést/kifejezést vezet be, illetve tisztázza az ELD-ben nem definiált fogalmakat, többek között a következőket:
1. Károsító események1 – olyan események, amelyek ok-okozati kapcsolatot teremtenek a foglalkozási tevékenység és a környezeti kár között. Ez az esemény vonatkozhat olyan eseményre vagy kibocsátásra, amely akár rendellenes, akár normál működés során, akár egy esemény vagy baleset következtében keletkezik.
2. Károsító tényezők2 – káros hatásokat okozó tényezők (a káros hatásokkal kapcsolatos további információkat lásd alább). Ezek lehetnek:
(i) additív, például mérgező anyag vagy más hasonló szennyező anyag környezetbe jutása, vagy
(ii) szubtraktív/extraktív, mint például a vízkivétel egy folyóból vagy annak duzzasztása vagy a fák kivágása, vagy
(iii) pusztító, mint például egy védett faj egyedeinek szándékos elpusztítása.
3. A károsító tényezők azonnali kezelése3 – azok a lépések, amelyeket az üzemeltetőknek meg kell tenniük, ha környezeti kár következett be, hogy a további környezeti károkat korlátozzák, megfékezzék, eltávolítsák vagy kezeljék a károsító tényezőket a további környezeti károk csökkentése vagy megelőzése érdekében.
4. Referenciafogalmak4 - mindhárom természeti erőforrás-kategória esetében a “környezeti kár” meghatározása egy referenciafogalmat használ annak meghatározására, hogy a káros hatások relevánsak-e. A védett fajok és természetes élőhelyek esetében a referenciafogalom az adott fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzete. A vizek esetében a vízügyi keretirányelv értelmében a vizek ökológiai, kémiai vagy mennyiségi állapota vagy ökológiai potenciálja, a tengervizek esetében pedig a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv értelmében a tengervizek környezeti állapota. A szárazföld esetében az emberi egészséget fenyegető kockázatok. E referenciakoncepciók feladata, hogy olyan paramétereket és kritériumokat adjanak meg, amelyek alapján a káros hatások relevanciája vizsgálható. A fogalmak olyan elemeket tartalmaznak, amelyekhez képest a káros hatásokat mérni kell.
A károsító előfordulás és a károsító tényezők, amelyek káros hatásokat okozhatnak az egyes környezeti károk típusaira vonatkozóan, a jelen gyakorlati útmutató NYOMÁS táblázatában szerepelnek.
A környezeti károk egyes típusaira vonatkozó referenciafogalmakat e gyakorlati útmutató HATÁS és ÁLLAPOT táblázatai tartalmazzák.
2 Az EU COM közleményének 18. pontja.
3 Az EU COM közlemény 21. pontja.
4 Az EU COM közlemény 46. pontja.