| Term (betűrendben) | Definíció |
|---|---|
| Elérhetőség | A környezeti károkra és a közvetlen kárveszélyre utaló nyomok és bizonyítékok meghatározása információ- és adatgyűjtés, elemzés és az esemény, a természeti erőforrásokra gyakorolt hatások, a környezetminőség állapotának előzetes és utólagos értékelése révén. A megállapítás történhet más vizsgálati módszerekkel is, mint például modellezés, kockázatértékelés, szakértői megítélés stb. | .
| Biodiverzitás | A “biológiai sokféleség” kifejezés a jelen gyakorlati útmutatóban és táblázatokban az élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek által védett fajok és természetes élőhelyek, valamint – ha egy tagállam elfogadta a kiterjesztést – a nemzeti természetvédelmi jogszabályok egyenértékű rendelkezéseiben foglaltak értelmében használatos. |
| Károsodási tényezők1 | Tényezők, amelyek káros hatással vannak az ELD alapján védett természeti erőforrásra. Ezek jelentik a környezeti károk forrását. Megjegyzendő, hogy az EU COM közleménye szerint amíg a károsító tényezők nem okoztak környezeti kárt, addig potenciális károsító tényezőknek kell nevezni őket. Ebben a gyakorlati útmutatóban az egyszerűség kedvéért mindig károsító tényezőknek nevezzük őket. |
| Károsító esemény1 | A lehetséges események köre, amelyek környezeti kárt okozhatnak, legyen az baleset, folyamatos szennyezés, túlzott vízkivétel, állatok leölése stb. Megjegyzendő, hogy az EU COM közleménye szerint amíg a káros esemény nem okozott környezeti kárt, addig potenciális káros eseménynek kell nevezni. Ebben a gyakorlati útmutatóban az egyszerűség kedvéért mindig káros eseménynek fogjuk nevezni. |
| A környezeti nyomok meghatározása károsodás |
A szűrési fázison átesett, potenciális környezeti károkozásra utaló esetek értékelésének folyamata. Ez a folyamat a bizonyítékok meghatározását előzi meg. A nyomok meghatározásának célja a jelentős környezeti kár és a közvetlen kárveszély jelölt eseteinek azonosítása és a nem jelölt esetek elutasítása. Ez magában foglalja a jelentős kár vagy közvetlen kárveszély lehetséges fennállására utaló adatok, körülmények és egyéb ténybeli vagy jogi elemek összegyűjtését és értékelését az ELD követelményeinek fényében. A hatásforrás jellemzőinek és a természeti erőforrásokra gyakorolt hatásoknak az értékelésére vonatkozik. A környezeti kárra utaló nyomok például a potenciálisan szennyezett talaj szűrési koncentrációs értékeinek túllépésére vonatkozhatnak. |
| A környezeti károkra utaló bizonyítékok meghatározása | A jelentős környezeti károkozásra jelölt esetek értékelésének folyamata, amely megerősíti, hogy jelentős környezeti károkozásról van szó. Ez a folyamat előzi meg a kár számszerűsítésének és a kármentesítési intézkedések meghatározásának és tervezésének szakaszát a földterületre, valamint az elsődleges, kiegészítő és kompenzációs intézkedések meghatározásának és tervezésének szakaszát a víz és a biológiai sokféleség károsodására (ahol szükséges). A bizonyítékok meghatározásának célja tehát a jelentős környezeti kár vagy a káresetek közvetlen veszélye bekövetkezésének megerősítése az ELD követelményeinek fényében. |
| VEZETŐ | Ez a foglalkozási tevékenység felelős a károkozásért és/vagy a közvetlen kárveszélyért. Az ELD art. 2, par. 7. “foglalkozási tevékenység” minden olyan tevékenységet jelent, amelyet gazdasági tevékenység, üzlet vagy vállalkozás keretében végeznek, függetlenül annak magán- vagy közhasznú, profitorientált vagy nonprofit jellegétől. Az ELD art. 2, par. 6. “üzemeltető” bármely természetes vagy jogi, magán- vagy közjogi személy, aki a foglalkozási tevékenységet működteti vagy irányítja, vagy - amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt előírják - akire az ilyen tevékenység műszaki működése feletti döntő gazdasági hatáskört ruházták, beleértve az ilyen tevékenységre vonatkozó engedély vagy felhatalmazás jogosultját, vagy az ilyen tevékenységet nyilvántartásba vevő vagy bejelentő személyt. |
| ELD eset és nemELD eset | ELD eset az az eset, amikor a környezeti kár vagy közvetlen veszély jelentősnek minősül az ELD követelményeinek fényében. A nem-ELD eset olyan eset, amikor az ELD szerinti környezeti kár nem következett be, vagy nem állapították meg. |
| Környezeti kár | Az ELD 2. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy “környezeti kár” alatt: (a) a védett fajok és természetes élőhelyek károsítása, azaz minden olyan kár, amely jelentős kedvezőtlen hatással van az ilyen élőhelyek vagy fajok kedvező természetvédelmi helyzetének elérésére vagy fenntartására. Az ilyen hatások jelentőségét az alapállapotra való hivatkozással kell értékelni, figyelembe véve az I. mellékletben meghatározott kritériumokat; A védett fajok és természetes élőhelyek károsodása nem foglalja magában a korábban azonosított káros hatásokat, amelyek az üzemeltető olyan cselekményéből erednek, amelyet az illetékes hatóságok kifejezetten engedélyeztek a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) és (4) bekezdését vagy 16. cikkét vagy a 79/409/EGK irányelv 9. cikkét végrehajtó rendelkezésekkel összhangban, vagy a közösségi jog hatálya alá nem tartozó élőhelyek és fajok esetében a nemzeti természetvédelmi jogszabályok egyenértékű rendelkezéseivel összhangban. (b) vízkár, amely minden olyan kár, amely jelentősen hátrányosan befolyásolja: (i) az érintett vizek 2000/60/EK irányelvben meghatározott ökológiai, kémiai vagy mennyiségi állapotát vagy ökológiai potenciálját, a káros hatások kivételével, amennyiben az említett irányelv 4. cikkének (7) bekezdése alkalmazandó; vagy (ii) az érintett tengervizek 2008/56/EK irányelvben meghatározott környezeti állapotát, amennyiben a tengeri környezet környezeti állapotának egyes szempontjaival a 2000/60/EK irányelv még nem foglalkozik. (c) a szárazföldön okozott kár, amely minden olyan talajszennyezés, amely az emberi egészségre gyakorolt jelentős kockázatot jelent az anyagok, készítmények, organizmusok vagy mikroorganizmusok szárazföldbe, szárazföldön vagy szárazföld alá történő közvetlen vagy közvetett behurcolása következtében. A “környezeti kár” fogalommeghatározásának valamennyi aspektusát illetően lásd az EU COM közleményét. |
| EU COM közlemény | C(2021) 1860 végleges bizottsági közlemény, amelynek címe: “A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv 2. cikkében meghatározott “környezeti kár” fogalmának közös értelmezését biztosító iránymutatás” és amelyet 2021. március 25-én tettek közzé. | .
| Kártényezők azonnali kezelése | Az EU COM közlemény meghatározása szerint “minden megvalósítható lépés az érintett szennyező anyagok és/vagy egyéb károsító tényezők azonnali ellenőrzésére, visszaszorítására, eltávolítására vagy más módon történő kezelésére a további környezeti károk és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások vagy a szolgáltatások további károsodásának korlátozása vagy megelőzése érdekében”. A szükséges helyreállítási intézkedésekkel együtt ezeket akkor kell megtenni, ha a környezeti kár bekövetkezett (lásd az ELD 6. cikke (1) bekezdésének a) pontját). |
| Károsodás közvetlen veszélye | Art. 2, bek. 9. cikk, ELD meghatározása szerint “elegendő valószínűség, hogy a közeljövőben környezeti kár következik be”. | .
| IMPACT | Káros hatások az ELD szerinti természeti erőforrás referenciafogalmaira | .
| ISPD táblázatok | Az ISPD táblázatok a környezeti károk értékelésére adaptált és a CAED iránymutatásokban és táblázatokban javasolt DPSIR modell IMPACT, STATE, PRESSURE és DRIVER összetevőire vonatkozó táblázatok. Lásd a "Magyarázó megjegyzések" lapot, hogy megismerd szerkezetüket, tartalmukat és céljukat. |
| NYOMÁS | Potenciális károsító események és a kapcsolódó potenciális károsító tényezők, amelyek az ELD szerinti védett természeti erőforrásokra gyakorolt HATÁST vagy potenciális HATÁST eredményeznek. Más szóval a PRESSURE olyan potenciális káros eseményeket és potenciális károsodási tényezőket jelent, amelyek az ELD szerinti védett természeti erőforrásokat HATÁSNAK vagy potenciális HATÁSNAK teszik ki. |
| Hivatkozási fogalmak1 | Az EU COM közleménye kimondja: “A természeti erőforrások mindhárom kategóriája esetében a “környezeti kár” fogalma egy referenciafogalmat használ annak meghatározására, hogy a káros hatások relevánsak-e. A védett fajok és természetes élőhelyek esetében a referenciafogalom a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzete. A vizek esetében a vízügyi keretirányelv értelmében a vizek ökológiai, kémiai vagy mennyiségi állapota vagy ökológiai potenciálja, a tengervizek esetében pedig a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv értelmében a tengervizek környezeti állapota, amelyek különböző dimenziókkal rendelkeznek. A szárazföld esetében az emberi egészséget fenyegető kockázatok. E referenciafogalmak feladata, hogy olyan paramétereket és kritériumokat adjanak meg, amelyek alapján a káros hatások relevanciája vizsgálható. A fogalmak olyan elemeket tartalmaznak, amelyekhez képest a káros hatásokat mérni kell.” |
| Szűrés | Az esetek előzetes értékelése a lehetséges környezeti károk és a közvetlen kárveszéllyel fenyegető esetek azonosítására, valamint a nem lehetséges környezeti károk és a közvetlen kárveszéllyel fenyegető esetek (kezdettől fogva) elutasítására. Az átvilágítási szakasz az értékelés nagyon korai szakasza (a nyomok meghatározása előtt). Mindenféle megállapítási/vizsgálati intézkedés megtétele nélkül, tehát csak az eseményről és annak következményeiről rendelkezésre álló első információk/adatok fényében végezhető el (nem értékelt hatások/következmények). Az átvilágítást például az üzemeltető vagy egy hatóság által az eseményről szóló értesítéssel közölt információk és adatok alapján végzik. Az átvilágítás hasznos lehet például a környezetvédelmi felügyelők számára, hogy felismerjék a szabályozott/nem szabályozott telephelyek rutinszerű/nem rutinszerű ellenőrzései során feltárt meg nem felelésből eredő lehetséges környezeti károkat vagy a károk közvetlen veszélyét. |
| Állam | A természeti erőforrás alapfeltételei, ahogyan azt az art. 2. § (2) bek. eLD 14. cikke szerint. Az EU COM közleménye ad némi útmutatást az alapállapot meghatározásához. |
1 Lásd EU COM közlemény C(2021) 1860 végleges.