CÉL
A CAED projekt célja, hogy kritériumokat, módszereket és hasznos eszközöket biztosítson az illetékes hatóságok és a gyakorlati szakemberek képességének fokozására a környezeti események, meg nem felelések, szabálysértések és bűncselekmények által okozott környezeti károk és közvetlen kárveszélyek nyomainak és bizonyítékainak gyors és hatékony meghatározása érdekében.
Várhatóan a megelőző vagy helyreállító intézkedések sikere javulhat, ha a környezeti károk és a közvetlen kárveszély meghatározására szolgáló eljárások, kritériumok, módszerek és tervezési és értékelési eszközök ilyen keretrendszerét alkalmazzák. Ennek az útmutatónak az a célja, hogy ezt a keretet biztosítsa azáltal, hogy gyakorlati eszközöket nyújt a illetékes hatóságok számára a környezeti felelősségről szóló irányelv (ELD) szerinti potenciális környezeti káresetek azonosításához. A kárra utaló jelek korai azonosítása megkönnyítheti a gyors döntéshozatalt, időt, erőfeszítéseket és pénzt takaríthat meg. Az útmutató ezért az ELD szerinti potenciális környezeti káresetek és közvetlen kárveszélyes esetek értékelésének előzetes értékelésére összpontosít.
FELÜGYELEM
A környezeti károk értékelésének kritériumai (CAED) projekt elsősorban a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelvvel (ELD) foglalkozik, amely a környezeti károk megelőzéséért és helyreállításáért való környezeti felelősségre vonatkozik.
A CAED projekt különösen az ELD által védett természeti erőforrások, nevezetesen a védett fajok és természetes élőhelyek (az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelvek hatálya alá tartoznak), a vizek (a vízügyi keretirányelv és a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelvek értelmében) és a földterület1 2 környezeti káraival foglalkozik. Emellett a hatály kiterjed a nemzeti jogszabályok (például védett területek, nemzeti és regionális parkok, vizes élőhelyek) és nemzetközi egyezmények (RAMSAR) által védett területekre is.
A CAED projekt a környezeti károk és a közvetlen kárveszély megállapítására irányuló közigazgatási eljárás keretébe illeszkedik, és a környezeti károk felmérésének korai szakaszára, az úgynevezett “megállapítás” vagy a “környezeti kár meghatározása”3 fázisára irányul.
2 A GMO-k és MGMO-k által a talajra gyakorolt hatások nem tartoznak ide.
3 Ez a fázis magában foglalja az aktiválási fázist (az eseményt a hatóság észleli/bejelenti a hatóságnak), az azonnali intézkedési fázist (az eseményt a hatóság kivizsgálja), az értékelési fázist (a közvetlen kárveszély vagy/és a kár megállapítása).