Amint már említettük, a környezeti kár megállapításához szükséges az ilyen kár bizonyítékainak ellenőrzése.
A környezeti kár bekövetkeztére vonatkozó értékelés és következtetés azonban erőforrás-igényes, összetett és hosszú időt vehet igénybe. A környezeti károkra utaló nyomok korai azonosítása ezért értékes lehet, hogy megkönnyítse a környezeti kár bekövetkezésének valószínűségének szűrését, mielőtt ezeket az erőforrásokat lekötnék.
A gyakorlatban azoknak az elemeknek az előzetes meghatározásáról van szó, amelyek a vizsgálat előzetes szakaszában történő értékelésük során a környezeti kár lehetséges jelenlétére utalnak, és a vizsgálatot a bizonyítékok meghatározásának szakasza felé irányítják.
Valójában, ha egy vagy több károsodásra utaló nyom van, további vizsgálatokra van szükség a károsodás bizonyítékának megerősítéséhez. Ezzel szemben, ha a nyomokat nem találják meg, az ELD szerinti környezeti kárfelmérés azzal zárulhat, hogy az ügyet “nem ELD esetként” iktatják, ami olyan esetet jelent, amelyben az ELD szerinti környezeti kár nem következett be vagy nem állapították meg (lásd 1.6. bekezdés – Terminológia). Továbbá, ha nincs elegendő adat vagy információ az ítélethozatalhoz, értékelni kell a további adatok/információk további vizsgálatok útján történő gyűjtésének/követelésének lehetőségét/jogszerűségét/szükségességét/előnyeit.
A ISPD táblázatok azonban a környezeti károk nyomainak azonosítására szolgáló mutatókon kívül olyan mutatókat is tartalmaznak, amelyek meghatározásukhoz vagy analógiájukhoz közvetlenül bizonyítékot szolgáltatnak Önnek a környezeti károkról. Ezeken a bizonyítékot jelentő mutatókon kívül azt is meg kell jegyezni, hogy még a nyomok egyes mutatói is képviselhetik önmagukban a környezeti kár nagy valószínűségét, ha értékük jelentős.
Ezért az előzetes értékelés lépéseit, nevezetesen a szűrést és a kárra utaló nyomok azonosítását a nem szakértő felhasználók is elvégezhetik a szakértői megítélés helyett, ennek a módszertannak köszönhetően, amely a környezeti károk értékelésére adaptált DPSIR modell használatán alapul, amelyet a potenciális KVA-ügyek értékeléséhez hasznos, előre meghatározott mutatókat tartalmazó ISPD táblázatok használata kísér. Ehelyett a biológiai sokféleség, a vízgazdálkodás és a monitoring, valamint a talajszennyezés esetében az ELD szerinti károk bizonyítékának meghatározását szakértői megítélés alapján kell elvégezni, amelyhez a DPSIR adaptált módszertan és az ISPD táblázatok hasznos eszközt és módszertani útmutatót jelenthetnek a szakértői megítéléshez.
Megjegyzés: Az ISPD táblázatok a vizsgálat teljes időtartama alatt használhatók. Ez azt jelenti, hogy az ISPD táblázatok a szűrési fázistól kezdve egészen a környezeti kár megállapításáig használhatók és kitölthetők adatokkal, információkkal és értékelésekkel.
A ISPD-modell minden egyes összetevőjére vonatkozóan olyan, mutatókat tartalmazó ISPD-táblákat dolgoztak ki, amelyekben a következő elemeket határozták meg oszlopokban:
- CÉLKITŰZÉS: az egyes indikátorcsoportok értékelési célját tartalmazza;
- INDIKÁTOROK: az egyes mutatók definícióját tartalmazza;
- LEÍRÁS: tartalmazza a lehetséges mutató minőségi/kvantitatív értékeinek leírását (a mennyiségi értékek lehetnek szignifikancia küszöbértékek);
- MEGJEGYZÉSEK: tartalmazza a mutató’értékeit a vizsgált esetre vonatkozóan;
- ÉRTÉKELÉS: tartalmazza az egyes indikátorcsoportok értékelését célkitűzés szerint csoportosítva;
- VÉGREHAJTÁS: a vizsgált ügy időközi értékelését tartalmazza.
Megjegyzés: az ISPD táblázatok nem kimerítő jellegűek, azaz a felhasználó igényei szerint eset-specifikus mutatókat lehet hozzáadni, amennyiben azok az értékelés célja szerint lesznek kategorizálva.