Környezeti károk és jelentőségük

A környezeti károkat a környezetvédelmi irányelv a védett fajok és a természetes élőhelyek károsítása, a vízkárok és a talajkárok szempontjából határozza meg. E meghatározások középpontjában - a kár meghatározásából azonban hiányzik - a jelentőség fogalma áll. A károkozó tényezők azonnali kezelésére irányuló intézkedéseket vagy helyreállítási intézkedéseket csak akkor ír elő az EUD, ha a káros hatások jelentősnek bizonyulnak. A környezeti károk megelőzésére irányuló intézkedések csak akkor szükségesek, ha a káros hatások jelentősekké válnak vagy várhatóan jelentőssé válnak. Az EU COM közleménye számos olyan szempontot sorol fel, amelyeket a jelentőség értékelésének egységes értelmezése érdekében alkalmazni kell, beleértve a jelentőség értékelésének szükségességét előidéző körülményeket, a jelentőség értékelésének célját, az értékelés elvégzésével kapcsolatos jogi felelősséget, az értékelés elvégzésének összefüggéseit, az értékelés fókuszát, az értékelés elvégzését és a jelentőség meghatározását¹. 
^{. A közlemény megállapítja, hogy “A hatások jelentősége nem feltétlenül függ attól, hogy azok nagymértékben jelen vannak-e. Annak fogalma, hogy mi a “jelentős”, a “kár” 2 meghatározásában található mérhető káros változások és károsodások fogalmához kapcsolódik.
A közlemény a környezeti károk minden egyes típusát - védett fajok és természetes élőhelyek, víz és föld - az érintett természeti erőforrás vagy szolgáltatás tárgyi és földrajzi kiterjedése, az adott természeti erőforrásra vagy szolgáltatásra gyakorolt káros hatások referenciafogalmai és a jelentőség értékelése szempontjából tárgyalja.
Meg kell jegyezni, hogy egy természeti erőforrás-szolgáltatás károsodása, amennyiben nincs jelentős káros hatása a természeti erőforrásra, nem minősül környezeti kárnak az EVI 3 értelmében.}