A környezeti károk értékeléséhez igazított DPSIR modell

A környezeti károk értékeléséhez hasznos lehet a kiválasztott minőségi és mennyiségi mutatók/paraméterek (vagy indexek) értékelése.
Ezek a mutatók származhatnak a környezeti hatásvizsgálathoz használt, vagy a nemzetközi szabványos útmutatókban, vagy az EU’s és az országok’ műszaki szabályzatokban szereplő, a védett fajokra és természetes élőhelyekre, a vízre és a földre gyakorolt hatásokra vonatkozó mutatókból.
Az alábbiakban a környezeti károk új módszertanát ismertetjük az EVI keretében, amely a DPSIR (Driver, Pressure, Source, Impact, Response) modellhez igazodó konkrét értékelési célok köré csoportosított mutatókon alapul.

A környezeti károk ELD szerinti értékelése a károsító esemény vizsgálatán alapul, és magában foglalja a károsító tényezők azonosítását és jellemzését, a foglalkozási tevékenység/károsító esemény/károsító tényezők és a káros hatások közötti okozati összefüggés meghatározását, és mindenekelőtt annak meghatározását, hogy a káros hatások a védett természeti erőforrás alapállapotához képest az ELD követelményei szerint valószínűleg jelentősek vagy jelentősek-e.
A környezeti kár meghatározása alapulhat olyan kiválasztott mutatókon, amelyek egyrészt a természeti erőforrás alapállapotára gyakorolt káros hatásokat (a környezeti kár előfeltétele), másrészt a károsító esemény és a károsító tényezők jellemzőit írják le.
Egy új módszertani megközelítést, egy adaptált DPSIR megközelítést javasolunk, amely megkönnyítheti a környezeti károk egyszerű és szabványosított meghatározását.
Az DPSIR-modellt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a környezet állapotáról szóló, bármely európai vagy nemzeti szinten végzett jelentéstételi folyamatok integrált megközelítésének általános referenciájaként fogadta el. A modell egy általános referenciastruktúrát javasol azon elemek és kapcsolatok összességének ábrázolására, amelyek bármely környezeti témát jellemeznek, összekapcsolva azt a hozzá kapcsolódó szakpolitikákkal.

A DPSIR-modell szerkezete különböző összetevőkből áll, amelyeket oksági kapcsolatok kötnek össze (lásd a 2. ábrát):
•     DRIVER: az antropogén és a természetes eredetű tevékenységek, amelyek képesek meghatározni a környezetre ható nyomást;
•    NYOMÁS: a meghatározó tényezők által a környezetre gyakorolt nyomás;
•    ÁLLAPOT: a környezeti erőforrások fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai;
•    HATÁS: az ökoszisztémákra, az emberi és állati egészségre és a gazdaságra gyakorolt negatív hatások;
•    REAGÁLÁS: a környezeti terhelés és hatások kezelése érdekében végrehajtott válaszok és kormányzati intézkedések.

Figure 2 - DPSIR model applied to Environmental Impact Assessment.

A DPSIR-modell környezeti károk meghatározására való adaptálásához a ciklus megfordul, a HATÁSról a VEZETŐRE, ahogyan az a 3. ábrán látható és az alábbiakban¹ le van írva:
- IMPACT: a természeti erőforrás referenciafogalmaira gyakorolt káros hatások, amelyeket a károsító esemény és a károsító tényezők generálnak;
- ÁLLAPOT: a természeti erőforrásnak a referenciafogalmakhoz és egyéb jellemzőkhöz viszonyított alapállapota, amelyre a károsító esemény és a károsító tényezők káros hatásai hatással vannak;
- NYOMÁS: a DRIVER által generált károsító események és károsító tényezők, amelyek az ELD alapján potenciális környezeti károkat okozhatnak a természeti erőforráson;
- VEZETŐ: az ELD III. mellékletében felsorolt foglalkozási tevékenységek és egyéb foglalkozási tevékenységek (hiba vagy gondatlanság esetén²), amelyek a károsító esemény- és ártényezőket generálják.
- REPARANCSOLÁS: azok a helyreállítási intézkedések, amelyeket a környezeti kárt okozó felelős üzemeltető köteles végrehajtani a természeti erőforrás alapállapotba vagy az alapállapot felé történő helyreállítása érdekében (elsődleges helyreállítás), vagy ha ez nem lehetséges, akkor kiegészítő és kompenzáló (az átmeneti veszteségek esetében) helyreállítással történő beavatkozás.

ISDPR MODEL - sen_ars

A DPSIR-ciklus megfordul, mert a környezeti károk nyomainak és bizonyítékainak meghatározásakor a legfontosabb és elsődlegesen összegyűjtendő adatok és információk a természeti erőforrásokra gyakorolt káros hatásokkal (IMPACT) kapcsolatosak a kiindulási állapothoz (STATE) képest, még egy eseményt követően is, amikor a káros eseményről és a károsító tényezőkről van tudomásunk, de a természeti erőforrásokra gyakorolt káros hatásokról esetleg nincs ismeretünk. Ezután a károsító esemény és a károsító tényezők nagyságrendjének és veszélyességének meghatározása és meghatározása (HATÁS) hozzájárul a környezeti károk nyomainak azonosításához, ahol nem áll rendelkezésre elegendő adat és információ a természeti erőforrásokra gyakorolt káros hatásokról.
Végül a károsító eseményekre és károsító tényezőkre (PRESSURE), valamint a káros hatásokra (IMPACT) vonatkozó adatok és információk a foglalkozási tevékenység jellemzőivel (DRIVER) összehasonlítva a foglalkozási tevékenység és a káros hatások közötti okozati összefüggés értékelésére szolgálnak. Valójában a DRIVER táblázat tartalmazza azokat a mutatókat, amelyek segítenek a felelős foglalkozási tevékenység azonosításában akár olyan esetekben, amikor a károsító esemény ismert, akár elsőre ismeretlen.
A környezeti károk meghatározásához igazított adaptált DPSIR-modell (a továbbiakban “ISPD-modell”) tehát az értékelés korai szakaszától kezdve, pl. attól, hogy a foglalkozási tevékenységre vonatkozó információ ismert vagy ismeretlen, egészen az értékelési folyamat végéig, azaz a környezeti károk meghatározásának teljes folyamata során használható.
Megjegyzés: a RESPONSE komponens tartalmát a projekt ezen szakaszában még nem dolgozták ki.
A ISPD modell minden egyes összetevője (nevezetesen a 3. ábra minden egyes doboza) tartalmazhat “adatokat és információkat, amelyeket elsősorban a kár nyomainak azonosítása és meghatározása érdekében lehet értékelni, hogy megállapítható legyen, hogy az ELD szerinti környezeti kár bizonyítékának további vizsgálata indokolt-e vagy sem, másodsorban pedig a kár bizonyítékának azonosítása és meghatározása érdekében. Azonban, ahogyan a 3. ábrán látható, a kár bizonyítékai bizonyos esetekben közvetlenül azonosíthatók és meghatározhatók a nyomok meghatározása nélkül, amikor a vizsgálat korai szakaszában rendelkezésre álló információk elegendőek a természeti erőforrásra gyakorolt káros hatások jelentőségének meghatározásához az ELD alapján.
Ezért a ISPD modell minden egyes összetevője leírható a mennyiségi és minőségi mutatók előre meghatározott listáival, hogy a környezeti károk nyomainak és bizonyítékainak meghatározását a mutatókra vonatkozó adatok és információk értékeinek értékelése alapján lehessen elvégezni.
A DPSIR különböző összetevőit leíró mutatókat a célok, a relevancia és a jelentőség szempontjából is jellemezhetjük ISPD táblázatokban, az eset értékelése és a környezeti kár nyomainak és bizonyítékainak meghatározása céljából³.

1 Hasonló megközelítést javasol az AA.VV.- “Metodologie e criteri di riferimento per la valutazione del danno ambientale ex parte sesta del Dlgs 152/2006” - Linee Guida SNPA 33/2021” iránymutatás a vízzel kapcsolatos környezeti károk értékelésére. Ebben a gyakorlati útmutatóban ezt a módszert felülvizsgálták és kiterjesztették az összes természeti erőforrást érintő károk értékelésére.
2 Az ELD-ben a III. mellékletben felsoroltaktól eltérő egyéb tevékenységek vétkességen alapuló felelősségi rendszere csak a biológiai sokféleségben okozott károkra vonatkozik (lásd az alábbi 5.3. bekezdést). Mindazonáltal ebben a gyakorlati útmutatóban az ELD hibán alapuló felelősségi rendszere néhány nemzeti jogszabályra hivatkozva kiterjed a vízkárokra és a talajkárokra is.
3 A táblázatokban e célból szín- és szimbólumkódot használtunk.