Átfogó eszközök és megközelítések

Az IMPEL az elmúlt években több hasonló felmérést is végzett, amelyek sok hasznos információval szolgáltak. A helyzet azonban drámaian megváltozott, mivel számos ország éghajlati vészhelyzetet hirdetett, a műanyagokkal kapcsolatos tudatosság nagymértékben nőtt, és a biológiai sokféleség világszerte csökken. Ezt a helyzetet jelentősen súlyosbította a jelenleg is zajló COVID-19 járvány, amely jelentősen kisiklatta a szabályozási programokat, és végső soron kihatással lesz az állami szektor költségvetésére és a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléssel megbízottak pénzügyeire. Erre a munkára azért van szükség, hogy teljes mértékben azonosítani és számszerűsíteni lehessen ezeket a felmerülő kihívásokat, és hogy ki lehessen emelni a szabályozási közösséget támogató lehetőségeket és megoldásokat. A munka közvetlenül hozzájárul majd a 2022-től kezdődő többéves stratégiai terv kidolgozásához is.

Az éghajlati vészhelyzet kihirdetése (valamint a műanyag hatása, a biológiai sokféleség csökkenése, és most már egy globális világjárvány és a lehetséges zöld helyreállítás hatásai iránti növekvő tudatosság) mélyreható hatást gyakorol a politikára, a szabályozás módjára és az általunk szabályozottakra. Egyre nagyobb a nyomás, hogy hozzájáruljunk az üvegházhatású gázok csökkentéséhez, a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez vagy a zöld fellendülés támogatásához, mégis kevés szabályozó rendelkezik a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy elkezdje kezelni ezeket a kérdéseket. Ez a program ezeket a kérdéseket kívánja kezelni olyan eszközök és megközelítések kidolgozásával, amelyekkel a szabályozók meg tudnak felelni ezeknek a felmerülő kihívásoknak. A javaslat szerint a 2021-2024 közötti időszakra szóló munkaprogramot kell létrehozni.

A szabályozói közösségen belül gyakran korlátozottak a szabályozási végrehajtási eszközök sikeres végrehajtásával kapcsolatos ismeretek. Ezen eszközök és megközelítések bemutatásának képessége szükséges ahhoz, hogy a szabályozó szervek hatékonyabbá és eredményesebbé váljanak, és végső soron magas szintű környezetvédelmet biztosítsanak.

Amikor a telephelyek felszámolásra kerülnek, általában nem rendelkeznek a környezeti tisztításról, és jelentős környezeti örökséget hagynak maguk után, amelyet később kezelni kell. Európa-szerte különböző megoldásokat kerestek, többek között biztosítási kötvények, pénzügyi rendelkezések és kötvények alkalmazását. A fizetésképtelenség kérdése továbbra is fennáll, és még ha születnek is rendelkezések, azokat a felszámoló gyakran figyelmen kívül hagyja, aminek következtében a környezetvédelemre nem marad semmi, mivel azt a társasági jognak alárendeltnek tekintik. Végül a hosszadalmas jogi csatározások még mindig azt eredményezhetik, hogy az adófizető fedezi a költségeket - ami szöges ellentétben áll a "szennyező fizet" elvvel.

A projekt célja a környezeti kár és a közvetlen kárveszély értékelésére vonatkozó kritériumok meghatározása, valamint technikai és eljárási kapacitások kiépítése az esetek átvilágítása, a környezeti események, jogsértések és ökobűncselekmények által okozott környezeti károk és a környezeti felelősségről szóló irányelv szerinti kárveszély bizonyítékainak meghatározása és megállapítása terén.

Az IMPEL-hálózat 2008 óta, amikor a belga jog szerint bejegyzett független egyesületté vált, jelentősen bővült. A 2008-ban 38 taghatósággal szemben 2016-ban 51 taghatósággal szemben 2008-ban 38 taghatóság volt. Az IMPEL tagságában és a projekttevékenységekben való aktív részvételében azonban még mindig jelentős hiányosságok vannak. Ez különösen egyértelmű, mivel az IMPEL nemrégiben átszervezte munkaprogramját, és a természetvédelmi, valamint a föld- és vízügyi tevékenységeket is felvették a munkaprogramjába. Ezen túlmenően azonban egyértelmű szükség van arra is, hogy nemzeti szint alatti szinten is együttműködjünk a regionális és helyi hatóságokkal, amelyek a végrehajtási és végrehajtási tevékenységeket irányítják és végzik. Ezt az Európai Bizottság is megerősítette az IMPEL igazgatótanácsával 2016. május 27-én Brüsszelben tartott legutóbbi találkozóján, de a 2014-es brüsszeli közgyűlésnek otthont adó Régiók Bizottságával is. Eddig az IMPEL tagsága a szubnacionális hatóságok részéről meglehetősen korlátozott volt, és ezen változtatni kell, ha szélesebb körben javítani akarjuk a végrehajtást Európában.

Az elmúlt néhány évben az IMPEL és az Európai Bizottság állásfoglalást tett közzé a kapacitásépítéssel kapcsolatban, és ennek következtében a különböző IMPEL-projektek most kezdeményezik, hogy dolgozzák ki elképzeléseiket arra vonatkozóan, hogy miként támogathatják tagjaikat az általuk szállított termékek megvalósításában.

Valamennyi felügyelőségnek a lehető leghatékonyabbnak és eredményesebbnek kell lennie, miközben a meglévő vagy akár kibővített szolgáltatásokat kell nyújtania. A közelmúltban az IMPEL felülvizsgálati kezdeményezései információkat szolgáltattak az európai szabályozó ügynökségek által elért különböző technológiai fejlesztésekről. Ez a minikonferencia nem csak a már létező újdonságokról, hanem a fejlesztés buktatóiról/költségeiről és a kész termékhez vezető gyermekbetegségekről is meg kívánja osztani a tanulságokat. Nem a minimumkövetelmények megosztásáról van szó, sokkal inkább a lehetséges művészetéről és arról, hogyan lehet a lehető leghatékonyabban eljutni a célhoz.

A nemzeti törvények és rendeletek sokfélesége megköveteli az üzemeltetőktől, hogy terveket és intézkedéseket hozzanak a természeti és technológiai eseményekből eredő környezeti károk megelőzésére, az azokra való reagálásra és a kármentesítésre. A környezetvédelmi ügynökségek is számos kötelezettség és követelmény alapján működnek, hogy segítsék az üzemeltetőket az események megelőzésében, valamint az események és vészhelyzetek elhárításának megtervezésében és végrehajtásában. A feladatok és követelmények sokfélesége valószínűleg következetlen intézkedéseket eredményezett a környezeti események megelőzésére és az azokra való reagálásra.

Az elkészített útmutató anyagok, a munkaértekezletek és a bevált gyakorlatokról tartott szemináriumok mennyisége az IMPEL-t a közszféra környezetvédelmi joggal foglalkozó szakembereinek vezető hálózatává teszi Európában. Jelenleg azonban az IMPEL jelenlegi tagságának profilján belül a méltányossággal, a képviselettel és a beszivárgással kapcsolatos kérdések merülnek fel.

Miután két egymást követő évben (2016-ban Utrechtben és 2017-ben Oxfordban) az IMPEL konferenciákat szervezett az uniós hálózatokról, felismerte, hogy szükség van egy külön konferenciára, amely a hálózat, az 5 szakértői csoport és tagjaik munkájáról, előrehaladásáról és a további teendőkről szól, különösen az Európai Bizottság környezetvédelmi megfelelőségbiztosítási kezdeményezésével kapcsolatban.

A környezetvédelmi jogérvényesítést nagymértékben naprakész és értékes földrajzi információkkal lehet támogatni, amelyek összegyűjtése, tárolása, kezelése és a helyszíni tevékenységek segítése. Azonban még mindig bizonytalanok a módszerek, az intézményi használat és ezen eszközök jogi alkalmazása a környezeti és földhasználati elemzéshez. Ezért e projekt célja, hogy meghatározza e távérzékelési adatok potenciális felhasználóit a Copernicus szolgáltatásain alapulva, és megértse, hogy ezek az információk hogyan támogathatják a környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzési tevékenységeket az egyes érintett IMPEL-tagok sajátosságain belül, és hogyan alkalmazzák már és hogyan alkalmazhatják a jövőben, figyelembe véve a főbb eljárásokat, módszereket, az ilyen eljárásokhoz és módszerekhez való (nyílt) hozzáférést és a jogi korlátokat (a térbeli bizonyítékok alkalmazására vonatkozóan a különböző országok jogi hátterében).

Ez a jelentés az IMPEL véleményének a Remas-projekt keretében történő beépítése céljából készült, különös tekintettel a "Remas-kritériumok" kidolgozására. A Remas projektet az EU LIFE-környezetvédelmi programja, az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynöksége, a Skót Környezetvédelmi Ügynökség, az Institute of Environmental Management and Assessment és az Ír Környezetvédelmi Ügynökség társfinanszírozza. A projekt célja, hogy konszenzusra jusson arról, hogy a független tanúsítással rendelkező környezetirányítási rendszerek (EMS) milyen értéket képviselnek a környezetvédelmi szabályozó hatóságok számára, és hogy meghatározza, hogy mely önkéntes megfelelési intézkedések védik a leghatékonyabban a környezetet, és miért. A "Remas-kritériumokat" úgy határozzák meg, mint az EMS azon elemeit, amelyeket kulcsfontosságúnak tartanak a környezeti teljesítmény javítása és a szabályozás segítése szempontjából.

A projekt célja az volt, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek számára egyértelmű, átlátható és összehasonlítható minőségi paramétereket határozzon meg és határozzon meg, ezáltal lehetővé téve a felügyelőségek számára az összehasonlítást és az egymástól való tanulást. A projekt továbbá megvitatta, hogy a megfelelőnek talált minőségi paraméterek hogyan használhatók és hasznosíthatók.

Az IMPEL-projekt célja az volt, hogy gyakorlati megoldásokat kínáljon és a bevált gyakorlatokat megossza az európai környezetvédelmi ellenőrző hatóságok között az olyan szabályozási tevékenységek hatékonyságának és eredményességének javítását célzó kezdeményezésekkel kapcsolatban, mint az engedélyezés és az ellenőrzés. A projekt előnyei a következők voltak:

A projekt célja annak meghatározása volt, hogy milyen alapvető információkat kell a nyilvánosság számára biztosítani az elvégzett környezetvédelmi ellenőrzésekről, és hogyan lehet ezeket az információkat a legjobban biztosítani, különösen elektronikus úton (interneten), valamint ajánlások megfogalmazása. A projekt sikerrel járt annak megállapításában, hogy milyen információkat bocsátanak a nyilvánosság rendelkezésére, és azok milyen formában állnak rendelkezésre.

A tagállamok környezetvédelmi felügyeletei egyre gyakrabban alkalmaznak jobb szabályozásra irányuló kezdeményezéseket a hatékonyság és eredményesség javítása érdekében, miközben fenntartják vagy javítják a környezetvédelem szintjét, gyakran válaszul az olyan kihívásokra, mint a korlátozott erőforrások és a környezetre nehezedő növekvő nyomás.

A kiegészítő megközelítések nagyon hasznosak a szabályozó hatóságok eszköztárához a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában és a környezetvédelmi eredmények elérésében. Ezek olyan intézkedések, amelyeket a környezetvédelmi ellenőrzések mellett alkalmaznak a célok - például a megfelelés - elérésének elősegítése érdekében. Néhány példa a környezetvédelmi ellenőrzéseket kiegészítő megközelítésekre:

A közigazgatási bírságok szinte minden válaszadó ország számára elérhetőek. Abból kiindulva, hogy a vonatkozó közigazgatási jogszabályi keret fejlődése és jelenlegi állapota jelentősen eltér az EU tagállamai között, a közigazgatási bírságokat eltérő indoklással és módszertannal alkalmazzák.

A május 12-13-án Utrechtben megrendezett, rendkívül sikeres 2016. évi hálózati konferencia által generált lendületre építve ez a feladatmeghatározás a bírói (EU FJE), az ügyészi (ENPE) és a rendőrségi (ENVI CrimeNet) hálózatokkal létrehozott partnerségek továbbfejlesztésének tervét határozza meg.

A különböző IMPEL felülvizsgálati kezdeményezések (IRI) során megállapították, hogy sok szervezet nem tudja világosan megfogalmazni átfogó szabályozási stratégiáját, amelyhez minden szabályozási munka egyértelműen igazítható lenne. A "Doing the Right Things" módszertanban is szerepel az a követelmény, hogy a szabályozási stratégiához igazodó összefüggéseket és célokat kell meghatározni. A rendelkezésre álló lehetőségek megértésével a szabályozók képesek lesznek stratégiájukat megalkotni/finomítani/fejleszteni.

A különböző IMPEL felülvizsgálati kezdeményezések (IRI) során megállapították, hogy sok szervezet küzd a szabályozott helyszínekről és a környezetről tárolt adatokkal. Ez a konferencia megkísérli megosztani a legjobb gyakorlatokat és a lehetséges megoldásokat, amelyekkel maximalizálni lehet a birtokunkban lévő adatok értékét.

A környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeiről szóló ajánlás (RMCEI) és az IMPEL "Lépésről lépésre útmutató a környezetvédelmi ellenőrzések tervezéséhez" című kiadványának egyik kulcskérdése a környezetvédelmi ellenőrzések rangsorolása. E rangsorolás lényeges része az ipari vagy hasonló tevékenységek által okozott környezeti zavarok valószínűségének értékelése. Ezek a kockázatértékelések kulcsszerepet játszanak a Seveso II irányelv és az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (IED) szerinti ellenőrzések tervezésében is.

Az IMPEL Környezetvédelmi Ellenőrzési Referenciakönyv célja, hogy az Európai Unió környezetvédelmi ellenőrei számára segédeszközként szolgáljon. Elsősorban a helyszíni ellenőrök számára készült, de a felső- és középvezetők számára is hasznos lehet.

Az IMPEL véglegesítette az ellenőrzések minimumkritériumairól szóló útmutató sorozatot, amely az RMCEI-rendelet alapját képezte, és kiadta a Környezetvédelmi ellenőrzések referenciakönyvét. Az útmutató a következő dokumentumokat tartalmazza:

A projekt célja a környezetvédelmi felügyelőségek teljesítménymutatóinak kidolgozása volt. A projekt alkalmazási körét illetően megállapodás született arról, hogy a projektnek a következő mutatókra kell kiterjednie az RMCEI-vel kapcsolatos mutatókat. A mutatóknak tartalmazniuk kell bemeneti, kimeneti és eredménymutatókat.

A projekt négy szakaszból állt, és 2005 és 2010 között valósult meg. A szomszédsági párbeszédek a bizalom kiépítésével, a mindenki számára előnyös megoldások keresésével és a fenntartható jó szomszédsági kapcsolatok kialakításával hatékonyan és eredményesen megelőzik, kezelik és megoldják a konfliktusokat. Céljuk az információk nyílt megosztása, ajánlások kidolgozása a vállalat számára, sőt néha még együttműködés és tárgyalás is, hogy megegyezzenek a megoldásról.

I. fázis. Összehasonlító program a környezetvédelmi ellenőrzések rangsorolásáról Az összehasonlító program általános célja, hogy teljes képet kapjon arról, hogy a különböző tagállamok hogyan végzik az ellenőrzéseket, és hogyan cserélnek tapasztalatot egymással. További cél, hogy az uniós ellenőrök információt cseréljenek és megbeszéléseket folytassanak arról, hogy a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása érdekében hogyan végezzenek ellenőrzéseket. Az információcsere elősegíti a határokon átnyúló együttműködést, valamint az országok közötti kölcsönös megértést. A projekt célja az volt, hogy feltárja és elemezze a hasonlóságokat és különbségeket az IMPEL-tagállamok ellenőrző hatóságai által a környezetvédelmi ellenőrzések prioritásainak meghatározásában alkalmazott megközelítésben, hogy megértést szerezzen arról, hogy az IMPEL-tagállamok ellenőrző hatóságai hogyan kezelik a "lehetőségeket" az ellenőrzési terveikben és programjaikban, és hogy elősegítse a környezetvédelmi helyzetre és a politikai döntéshozók számára a gyakorlati információk hozzáférhetőségét és a politikai döntéshozatali folyamat hatékonyságát.

A konferencia szükségességét két fő téma határozza meg: Az együttműködés erősítése a végrehajtási láncban és, a megfelelés és a végrehajtás terén a további innováció ösztönzése. A hálózati konferencia gondolata alapvető fontosságú, ha meg akarjuk vizsgálni és meg akarjuk keresni a végrehajtási lánc egészének javításának módjait. Ennek érdekében további koordináció a testvérszervezetekkel: EU FJE (EU bírói hálózat) és ENPE (EU ügyészi hálózat), valamint az ENVI CrimeNet.

A szabályozási eszköztárat a szabályozási gyakorlat gyors változásai és a technológiai fejlődés miatt nem ismerik vagy nem értik teljes egészében. Ez a projekt elsősorban az Európában, de a világ minden táján alkalmazott gyakorlatok azonosítására törekszik (kérdőívek és szakirodalmi kutatás révén), hogy azokat a megfelelési spektrumhoz lehessen illeszteni. Ezáltal valamennyi szabályozó hatóság számára javulni fog a megértés, lehetővé téve számukra, hogy ezeket az új eszközöket és gyakorlatokat megfelelően, együttesen alkalmazzák a megfelelés elősegítése érdekében.

Az IMPEL a közelmúltban végzett egy tanulmányt - "Az uniós környezetvédelmi jog gyakorlati végrehajtásának kihívásai és az IMPEL hogyan segíthetne ezek leküzdésében" -, amely egy kérdőíves felmérést és egy írásos kutatást tartalmazott, hogy meghatározza a tagországok környezetvédelmi hatóságai előtt álló legfontosabb végrehajtási kihívásokat. Ez nagyon hasznos információkkal szolgált az IMPEL jövőbeli munkaprogramjainak összpontosításához. Most további munkára van szükség az azonosított végrehajtási kihívások részletesebb kifejtéséhez, valamint az átfogó kérdések és témák vizsgálatához. Ez értékes hozzájárulást jelent majd az IMPEL 5 szakértői csoportja számára a konkrét prioritások meghatározásához és az IMPEL többéves stratégiájának jövőbeli kialakításához.

A projektet azért dolgozták ki, mert nagy szükség volt olyan hatékony eszközökre, amelyekkel optimalizált módon ellenőrizni lehet az emberi tevékenységekre vonatkozó uniós jogszabályok betartását; nem csak a nagy iparágak, hanem más emberi tevékenységek esetében is. A környezet minősége a kisebb létesítményektől és a mezőgazdaságtól is függ, amelyek potenciális és tényleges hatással vannak az olyan környezeti elemekre, mint a levegő, a talaj és a víz.

A környezet, az üzleti élet és a szabályozás összetett és egymástól függő jellege azt jelenti, hogy a környezeti kockázatok elemzésének és a megfelelő "ellenintézkedések" vagy "beavatkozások" kiválasztásának hagyományos módszerei nem feltétlenül hatékonyak. A "Megfelelő beavatkozások kiválasztása" projekt egy gyakorlati eszközt dolgozott ki a szabályozók, felügyelőségek és ellenőrök számára, amely segít a megfelelő beavatkozás kiválasztásában, valamint a bevált gyakorlatok és tapasztalatok megosztásában.

Számos országban az ipari vállalatokat hatóságok felügyelik, amelyek rendszeresen végeznek helyszíni ellenőrzéseket és egyéb "hagyományos" megfelelőségi ellenőrzéseket, például a kibocsátási jelentések értékelését. De mennyire hatékonyak és eredményesek ezek a kimenetorientált felügyeleti tevékenységek a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelő megfelelés vagy akár a megfelelésen túli környezetvédelmi teljesítmény elérése szempontjából? A korábbi IMPEL-projektek kimutatták, hogy a vállalatok azon képességének intelligens kihasználása, hogy irányítási rendszerek segítségével kontrollálják kockázataikat, jelentősen hozzájárulhat a hatósági felügyelet hatékonyságához és eredményességéhez. Ez különösen igaznak tűnik a viszonylag nagy és összetett vállalatok esetében, amelyek folyamatai potenciálisan kockázatosak a környezetre nézve. Meglehetősen erős jelek utalnak arra, hogy ha a felügyelet megfelelő feltételek mellett és megfelelő módon használja az EMS-eket/CMS-eket, akkor a következő két célkitűzés érhető el:

A környezetvédelmi felügyelőségek környezetvédelmi vívmányok végrehajtásának hatékonyságának javítása érdekében a projekt célja, hogy az IMPEL tagjai számára eszköztárat biztosítson a beavatkozásoknak a körülményeknek megfelelő kiválasztásához. Az eszközt a projekt 1. és 2. szakaszában fejlesztették ki és tesztelték. A 3. fázisban az iDEPEND modellezési eszköz javítására kerül sor, meghatározásra kerül egy fogadó helyszín, és a függőségi modellezés és az eszköztár előnyeit szélesebb körben fogják kommunikálni.

Az "IMPEL a fenntarthatóságért - gyógyítsuk meg a világot" projekt célja, hogy betekintést nyerjünk az IMPEL-hálózat érdeklődésébe a fenntarthatóságra nevelés témájában. Az elsődleges cél egy olyan szakértői hálózat létrehozása lenne, amely együtt dolgozik a fenntarthatósági környezeti nevelés európai referenciájának bevezetésén az összes nevelőközösség és általában az állampolgárság számára, amelyet élethosszig tartó nevelésnek neveznek.

Az elmúlt néhány évben az IMPEL és az Európai Bizottság állásfoglalást tett közzé a kapacitásépítéssel kapcsolatban, és ennek következtében a különböző IMPEL-projektek most kezdeményezik, hogy dolgozzák ki elképzeléseiket arra vonatkozóan, hogy miként támogathatják tagjaikat az általuk szállított termékek megvalósításában.

Rapid growing of geospatial techniques, like spatial statistics and earth observation remote sensing technology, as well as recent advances in artificial intelligence, increased the ability in monitoring environmental processes. In the last decades, there has been a growing awareness that geospatial technology has the ability to monitor, inspect and assess the environment, producing the information needed by regulatory practitioners, supporting the investigation of eco-criminal acts and environmental laws infringement. However, competent authorities across EU need to find out how information generated using geospatial intelligence best meets the requirements for the investigation of specific eco-criminal acts in the most efficient manner, in order to be used in court.

Working with our key partner, the European Commission, this conference has provided a forum for highlighting common challenges and practical solutions whilst examining case studies that help the less experienced to learn from more experienced practitioners.

The overall goal of the 4 Networks Conferences is to bring all relevant parties together to debate joint efforts to fight environmental crime

IMPEL, EnviCrimeNet, ENPE, and EUFJE organised 4 Network Conference as virtual event with the support of LIFE+ SATEC Project, to bring together specialised practitioners involved in fighting environmental crime.